kunsagi borvidék
A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt is nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén. Az első írásos emlékek szerint 1075-ben már szőlőskertek voltak találhatók a területen. A középkorban a bortermelés elsődlegesen a helyi igények kielégítését szolgálta. A török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek újrahasznosítása és a futóhomok megkötése érdekében telepítettek szőlőt. A szőlőültetvényeket a filoxéra-vész (1875-től) szinte teljesen érintetlenül hagyta, ezért a borvidék szerepe jelentősen nőtt. A XIX. század végén végrehajtott technológia fejlesztések a térség borainál jelentős minőségjavulást eredményeztek. Az 1900-as évek elejétől a szőlőültetvények területe a borvidékről származó borok piacával és ismertségével együtt többszörösére nőtt.
A jelenleg is folyamatosan megvalósuló technológiai fejlesztések eredménye, hogy a borvidékről friss, üde, egyre változatosabb borokat ismerhetünk meg. Elsősorban a családi borászatoknak köszönhetően a borvidék megítélése jelentős mértékben megváltozott. A gyöngyöző bor és pezsgő előállítását a termőhely jellegzetes savkarakterű fajtáinak termesztésével alapozták meg a termelők.
A borvidék nem tekinthető egyhangúnak. Az egymástól jellegükben is jól elkülönülő borok készítésére külön szabályok vonatkoznak, így a Kunság néven túl az Izsák, a Monor és a Soltvadkert nevek is megjelennek a borvidékről származó borok és pezsgők címkéin.
Izsákon az Arany sárfehér szőlőfajtát 1873-ban egy helyi ültetvényből szelektáltak. Ez alapozta meg az Izsáki Arany Sárfehér borok és pezsgők önálló szabályozását. A terület vízellátása jó, a talajvíz szintje a felszínhez közeli, amit kiegyenlít a talaj vízkészletét alapvetően befolyásoló Kolon-tó. Az Arany Sárfehér fajta szinte csak ezen a területen található meg.
A monori területen a szőlőtermesztés a kiterjedt erdőségek kiirtását követően kezdődött el. A Monor-Strázsahegyen telepített szőlők között hagyományosan löszbe vájt pincéket találunk még ma is. A pincék egy része téglával kirakott, de több ma is téglázatlan. A jellegzetes pincefalú még ma is látványosan őrzi a szőlőtermesztés múltját és jelenét.
A soltvadkerti szőlőtermesztés és borkészítés a településre betelepültek kitartó munkáján alapul. A borvidék átlagánál termékenyebb talajok kiváló lehetőséget adnak a szőlőtermesztés számára. Soltvadkerti névvel csak Ezerjó fajtából készült borokat és pezsgőket lehet jelölni. Az Ezerjó a Kunsági borvidéken Soltvadkert térségében vált meghatározó fajtává. Egyediségét és egyedülállóságát jellemzi, hogy a terméséből bor, töppedt szőlőből készült bor és pezsgő is előállítható.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok Kunság névvel
Bor: fehér, rozé, siller, vörösbor, késői szüretelésű szőlőből készült fehér vagy vörösbor, válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé vagy vörösbor, töppedt szőlőből készült fehér vagy vörösbor
Pezsgő: fehér, rozé, vörös
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé, vörös
Terméktípusok Izsáki Arany Sárfehér névvel
Bor: Fehérbor
Pezsgő: Fehér pezsgő
Terméktípusok Monor névvel
Bor: fehér, rozé, vörös
Terméktípusok Soltvadkert névvel
Bor: Fehérbor
Pezsgő: Fehér pezsgő
A termőterület talaja
A borvidéken zömmel mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok. A homoktalaj sajátossága, hogy gyorsan melegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is, valamint 75 %-ot meghaladó kvarctartalma következtében immunis a filoxéra szempontjából.
A monori termőterület talaja felső-pleisztocén kori 10-30 méter vastagságú típusos lösz, homokos lejtőlösz, löszös homok, valamint futóhomok, illetve szélhordta kötött homok. A termőréteg rozsdabarna erdőtalaj, illetve karbonátos erdőmaradványos csernozjom talaj, mely nagy mennyiségű dolomitot tartalmaz.
A soltvadkerti termőterületen meszes lepelhomok talaj a jellemző, melynek altalaja eltemetett réti talaj, helyenként meszes löszfoltokkal. Izsákon a kisebb mésztartalmú homoktalajok a jellemzőek.
Főbb szőlőfajták
Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Rajnai rizling, Kövidinka, Kékfrankos, Zweigelt
Tippek, ötletek
A Csepel-sziget egyes részei is borvidéki települések, errefelé egyértelműen Ráckeve a legfontosabb látnivaló. A gótikus szerb ortodox templom, a Savoyai-kastély (mely sajnos jelenleg nem látogatható), a Hajómalom mind érdekesek, de ha erre járunk, a horgászbotot se hagyjuk otthon! A híd alatti akadók legendásak a süllőző horgászok körében!
A Kiskunság vidéke fürdőkben gazdag, elég csak Kiskunmajsára vagy Kiskunhalasra gondolni. Utóbbi településen híres a halasi csipke, ezt a Csipkemúzeum hivatott bemutatni, de a festészet rajongói sem fognak csalódni a Thorma János Múzeum Bay Gyűjteményen, ami az ország legnagyobb nagybányai kiállítása. Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Emlékházzal zárhatjuk a kalandozásunkat a tájegységen.
